Hírek
2014. Február 22. 08:03, szombat |
Helyi
Forrás: MTI /fotó: kormany.hu
Völner Pál: a határok ne jelentsenek akadályokat a személy- és áruforgalomban
A Magyarország és Szlovákia közötti közlekedési fejlesztések célja, hogy minél több kapcsolatot teremtsünk és a határok ne jelentsenek akadályokat a személy- és áruforgalomban.
Mindezt az infrastruktúráért felelős államtitkár mondta pénteken Tatán, a Pons Danubii EGTC 2014 és 2020 közötti időszak fejlesztéseiről rendezett konferenciáján.
Völner Pál hozzátette: a régiót érintő legnagyobb fejlesztések egyike az esztergomi térség bekötése az M1-es autópályára. A beruházásnak további értelmet ad az Esztergomban megvalósuló teherkomp, amellyel a felvidéki vállalkozások is elérhetik a térséget.
Az új, komáromi Duna-híd elkészülésével megszűnik az az állapot, hogy Budapesttől Győrig sehol nem lehet átkelni a folyón kamionnal. A híd elkészültével párhuzamosan a 13-as út megerősítését tervezik Kisbérig - ismertette az államtitkár.
A közúti fejlesztési tervek között szerepel az M1-es autópálya háromsávossá tétele Budapest és Tatabánya között, valamint az M0-ás körgyűrű bezárása a 10-es és a 11-es utak között.
Völner Pál a vasúti korszerűsítések között említette a Biatorbágy és Tata közötti teljes pályamodernizációt, amellyel a Bécs-Budapest vonal teljesen elkészül.
A konferencián Bencsik János, a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője elmondta, hogy katasztert készítenek a természeti erőforrásokról, járási szinten feltérképezve a helyi erőforrásokat és módszertani segítséget dolgoznak ki a településeknek az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodó stratégiák igénybevételére.
Mivel a következő uniós tervezési ciklusban a források húsz százalékát a kibocsátáscsökkenéssel és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással összefüggő célokra kell fordítani, a Nemzeti Alkalmazkodási Központ olyan lehetőségek feltárását tervezi, amelyeket a települések beépíthetnek pályázataikba - tette hozzá Bencsik János.
Tata térségében egy mintaprojekt kezdődik, ahol a visszatérő források alkalmazkodási célú hasznosítási lehetőségeit vizsgálják. A tatai medence szénbányászatát intenzív vízkiemelés kísérte, ezért a tatai források az 1970-es években elapadtak, majd a forrásterület egy részére lakóházakat építettek. A bányászat megszűnése után karsztvíz szintje hetven métert emelkedett, a források újra megjelentek és vízhozamuk egyre növekszik. Az érintett területen nyolcezer ember él, ezért megoldást kell találni a vizek elvezetésére - mondta el Bencsik János.
A Pons Danubii EGTC-t 2010-ben alapították, tagjai Magyarországról Komárom, Tata, Kisbér és Oroszlány, Szlovákiából pedig Révkomárom, Gúta és Ógyalla. A Pons Danubii EGTC Társulás a 17. hivatalosan bejegyzett EGTC az Európai Unióban és célja a megkülönböztetés-mentesség, annak érdekében, hogy a helyi szereplők a határon belül és a határ két oldalán ugyanazon lehetőségekkel bírjanak.
Ezek érdekelhetnek még
2024. November 04. 14:07, hétfő | Helyi
K&H: indul a „pénztanárok” versenye
a TikTokon csapnak össze egymással a pedagógusok
2024. Október 01. 12:28, kedd | Helyi
Negyedik alkalommal hívja alkotásra a diákokat a sikeres Richter TETT-mesepályázat
2024. Szeptember 25. 07:52, szerda | Helyi
NAV: szeptember 30-ig igényelhető vissza a külföldi áfa
2024. Szeptember 13. 06:00, péntek | Helyi
PM: az IMF is támogatja a magyar EU-elnökség célkitűzéseit
A Nemzetközi Valutaalap (International Monetary Fund, IMF) szerint a magyar gazdaság növekedése az uniós rangsor élmezőnyében lehet jövőre