Az egyik legnagyobb citybeli gazdasági kutatócég, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) vasárnap ismertetett előrejelzésében – alapeseti forgatókönyvként – azt valószínűsítette, hogy az euróövezet „a legközelebbi jövőben” nem bomlik fel, mivel a potenciális következmények ismeretében Görögország és a többi tagállam „nem meri” vállalni a felelősséget a valutaunió szétesése után rövid távon várható komoly gazdasági „szenvedésért”.

A CEBR londoni elemzői közölték, hogy becslésük szerint az euróövezet azonnali felbomlása esetén már jövőre legalább 2 százalékkal visszaesne a valutauniós térség GDP-értéke, szemben a cég jelenleg érvényes központi előrejelzésével, amely 2012-re stagnálást jósol az euróövezet egészére. A ház szerint ha az euróövezetet mostani formájában fenn akarják tartani, annak egyik ára tízévnyi folyamatos megszorítás lenne. Ha a valutaunió felbomlik, az azonnali, fájdalmas gazdasági következmények „sokkal intenzívebben” érződnének, ám a CEBR londoni szakértőinek becslése szerint hozzávetőleg 30 hónap után a térség növekedése már gyorsabb lenne, mintha az euróövezet jelenlegi összetételében fennmaradna.

Mi lenne ha...

Más nagy londoni elemzőházak szerint is legalább egy évtizednyi megszorítás árán lehetne egyben tartani a valutauniót. A Capital Economics nevű vezető citybeli pénzügyi-gazdasági tanácsadó csoport közgazdászai legutóbbi elemzésükben közölték, hogy véleményük szerint az adósságtörlesztési átstrukturálás önmagában nem kezelné az adósságválsággal küszködő euróövezeti tagországok alapvető versenyképességi hiányát. A cég szerint az eurózónán belül olyan szélesre nyílt a versenyképességi rés, hogy bezárása egy évtizedig vagy még tovább tartó gazdasági depresszióval és deflációval járna a perifériális országokban. Mindezek alapján ezeknek az országoknak a gazdasági problémáit csak az oldhatná meg, ha elhagynák az eurót – vélekedtek a Capital Economics londoni elemzői. A ház szerint az európeriféria versenyképességi erózióját az egységnyi termékértékre jutó munkaköltségek meredek növekedése jelzi. A Capital Economics kimutatta, hogy Görögországban ez a mutató a 1999-ben mért szint 150 százalékának közelében jár, Portugáliában és Olaszországban is eléri, illetve megközelíti a 140 százalékot - miközben Németországban nem sokkal haladja meg a 105 százalékot. A Capital Economics londoni elemzőinek számításai szerint ha érvényesülne a dominóhatás, és az adósságválsággal küzdő összes valutauniós tagállam – köztük Spanyolország és Olaszország is – csődbe menne, az kétezer milliárd eurós vagy még nagyobb befektetői veszteséget okozhatna; ez az euróövezet éves GDP-értékének 20 százalékával lenne egyenlő.

A ház szerint ha Németország és a többi központi eurótagállam szembesül azzal a hatalmas költséggel, amelyet esetleg nekik kell állniuk az euróövezet egyben tartása végett, akár arra a következtetésre is juthatnak, hogy a közös valuta fenntartásának makrogazdasági indokai „messze nem kristálytiszták”. A Capital Economics szakértői elemzésükben felidézték: a cég már tavaly 50 százaléknál kisebb esélyt jósolt arra, hogy az euróövezet a jelenlegi formájában kerül ki az adósságválságból. Akkoriban „ez vitatott vélemény volt, de az azóta bekövetkezett fejlemények arra vallanak, hogy az euró túlélési esélye még tovább csökkenhetett, akár jelentős mértékben is”.

Távozás

A ház londoni elemzői szerint ha az euróövezet felbomlik, annak legvalószínűbb forgatókönyve még mindig az, hogy Görögország és esetleg más kisebb tagállamok távoznak. Azonban minél tovább marad benn Görögország és a többi bajban lévő eurógazdaság, annál nagyobb az esélye annak, hogy Németország és néhány más központi tagállam „kezdi megfontolni saját pozícióját” – fogalmaztak a Capital Economics közgazdászai. Az euróövezet szétesését és Németország távozását más nagy londoni házak is most már tényleges eséllyel jósolják. Az Economist Intelligence Unit (EIU) - a világ legnagyobb gazdaságelemző csoportja - legutóbbi globális előrejelzésében közölte, hogy az adósságválság miatt immár 40 százalékosra teszi az euróövezet felbomlásának valószínűségét. Az EIU a valutaunióra kidolgozott kockázati forgatókönyvében egyaránt elképzelhetőnek nevezte az eladósodott déli eurótagállamok leválását és azt, hogy Németország dönt a távozás mellett. A cég szerint ez utóbbi fejlemény egyben a közös valuta végét is jelentené.