Jézus feltámadása nélkül a kereszténység nem terjedt volna el, nem hitték volna el, és nem alakult volna meg az Egyház, a világ pogány maradt volna.

Néhány nappal azután, hogy diadalmasan belépett Jeruzsálembe, a Megváltót elítélték, megkínozták és keresztre feszítették, meghalt a kereszten, és sírba fektették. Három nappal később, vasárnap reggel feltámadt az emberiség üdvéért.

A húsvét ünnepe tehát az örömöt, a fényt és a reményt jelképezi. A hívők szerte a világon szeretettel, beteljesüléssel és örömmel fogadják a húsvét nagy ünnepét.

A feltámadás három napja alatt három nagy gyertya ég a levegőben, amit senki sem lát.

A húsvét a családtagokkal való találkozás ideje is, amikor a napi gondokat, problémákat félreteszik, a gondolatok jócselekedetek és hála felé fordulnak.

Photo 29176945 © Sofiaworld | Easter photos

Hagyományok és szokások húsvét reggelén

A húsvéti hagyományok és szokások többsége elsősorban ennek az ünnepnek a megfelelő tiszteletéhez, az élet és az üzleti élet zavartalan lebonyolításához, a család egészségéhez és az otthon gyarapodásához kötődik.

A húsvét másik szokása, amelyet különösen a falvakban tartanak be, az, hogy a templomból visszatérve a ház bejáratához barázdákat raknak zöld füvet. A család minden tagjának meg kell taposnia a zöld füvön, mielőtt belépne a házba. Olyan egészséges, vidám és üde lesz, mint a fű zöldje.

A húsvéti babonák olyan sokfélék, változatosak és meglepőek. Ezek főként az időjárásra, egészségre, szerencsére, növekedésre és bőségre vonatkoznak.

Húsvét napján az időjárásról azt mondják, hogy ha esik, akkor pünkösdig még esős lesz, ha pedig húsvét napján jégeső van, akkor esős lesz az év.

Ha szerencsét szeretne, tartsa meg a húsvét napján megszentelt főtt tojást a következő húsvétig. Aztán törd meg: ha üres, nincs szerencséd, ha tele van, akkor nagy szerencséd van.